Dr. Molnár László: Akadályok a klímaváltozás elleni küzdelem útjában

Az országok, a Párizsi megállapodás részesei, nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére illetve a kibocsátott CO2 megkötésére és környezetbarát felhasználására. Az országok részéről rengeteg vállalás érkezett, de összesen mindez kevésnek bizonyult. António Guterres ENSZ-főtitkár bejelentette: „Nincs vesztegetni való időnk. Vesztésre állunk a klímaváltozás elleni versenyfutásban".

Az OECD IEA WEO-2018 Új Politika Szcenárió szerint a Föld primer energia felhasználása 25%-kal nő 2017-2040 között. A gyors energia-fogyasztás növekedést a lakosság létszámának gyors növekedése és a jólét emelkedése okozza. 2050-ig kb. másfél milliárd fővel nő a világ lakossága, s ők mind energia fogyasztók lesznek. A fejlődő országok 3 milliárd, gyorsan gazdagodó állampolgára szeretne nagyobb, klímatizált lakást, autót, több háztartási gépet, telekommunikációs eszközt, több külföldi, repülőgéppel megtett nyaralást stb.

A „Tiszta energia csomag”

A tiszta energiára történő áttérés alapvetően energia cserét jelent, pl. szénről, kőolaj termékről vagy földgázról a villamosenergiára történő átállást. Ennek során csökken a CO2 kibocsátás. Ezért ezt a technológiát dekarbonizációnak – széntelenítésnek – hívjuk.

Az EU „Tiszta energiacsomag” 3 szcenáriója, 80-90-95%-os dekarbonizációs célokat tűz ki 2050-ig a gazdaságra, szállításra-közlekedésre, építésre, iparra. A dekarbonizációs célok teljesítésének főbb feltételeit és a sikeres dekarbonizáció útját mutatjuk be az EU-ban.