Távhő szerepe a levegőtisztaság- és klímavédelemben a „TNM rendelet” tükrében

 

Némethi Balázs, üzmvitel irányítási osztályvezető, FŐTÁV Zrt., bnemethi@fotav.hu

 

Összefoglalás

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról (és nem mellesleg az új épületekkel szembeni energetikai követelmények meghatározásáról) szóló 7/2006 (V.24.) TNM rendelet a szerepe az alacsony energiafelhasználás követelményén keresztül eredendően is elsősorban klímavédelmi jellegű volt. Erre mutat egyértelműen, hogy benne a primerenergia fogalom számszerűsített értelmezése könnyen tetten érhetően a nem megújuló primer energiát takarja.

A távhőellátással szemben alapvető követelménynek tekinthetjük, hogy működése feleljen meg az hatékony távfűtésre vonatkozó kritériumrendszernek. Nem csak társadalmi elvárás ez, de a versenyképesség feltétele is. E kritériumrendszerben és az épületenergetikai követelmények között is hangsúlyos szerepet kap a megújuló forrásokból termelt energia alkalmazása, részarányának bővítése.

Ezzel együtt a közelmúltig a hazai szabályozás a két terület közös céljai közötti harmóniát nem teremtette meg. A 2019 novemberében életbe lépett rendeletmódosítás feloldotta a távhőt indokolatlanul sujtó korábbi korlátozást, és a távhő tényszerűen meglévő előnyeinek elismerésén keresztül a klímavédelmi célkitűzéseket szolgálja. Mindez egyidejűleg a távhő versenyképességének javítását is elősegíti. Ehhez kapcsolódva fel kell idézni, hogy miért fontos összehangolni az épület- és településszintű energetikai fejlesztéeket. Valamint kitekintést kívánunk adni arra is, hogy az épületenergetikai szabályozás küszöbön álló felülvizsgálata során a távhőszolgáltató szemmel milyen követelményrendszer meghonosítását látjuk célszerűnek.